SZAKDOLGOZÓI SZAKKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS
Fogalom meghatározásai:
Képzés: az a folyamat, melynek során a résztvevő az előírt ismereteket megszerzi.
Szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett vagy elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzés, valamint felsőfokú szakirányú szakképzés során megszerzett végzettség.
Alap-szakképesítés: a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.
Rész-szakképesítés: egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. (A teljes szakképesítés egyes követelménymoduljainak teljesítésével megszerezhető szakképesítés.)
Elágazás: a szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Egy szakma különböző ágai, bizonyos követelménymodulok azonosak.
Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely (új OKJ szerinti) modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.
Modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés (felnőttképzés) esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes.
Továbbképzés: jogszabály által részben kötelezően előírt, részben önkéntes, rendszerint rövid időtartamú képzési forma, amely során a dolgozó alapképzettségét kiegészítő új ismeretekre tesz szert, vagy ezen ismereteit felfrissítheti.
Egészségügyi szakdolgozó: alap-, közép-, emelt szintű, valamint felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel, egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkező személy – ide nem értve a (szak)orvos, (szak)fogorvos, (szak)gyógyszerész, klinikai szakpszichológus szakképesítéssel rendelkezőket.
Letölthető rendelet: