Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház

Búcsúzunk – Partizer Károly

Búcsúzunk – Partizer Károly

Partizer Károly (1940 – 2018 )

Búcsúzunk egy kiemelkedő szakembertől, akinek a nevére már csak az idősebb egészségügyi vezetők, elsősorban a gazdasági szakemberek emlékeznek.

Szakmai tevékenységét 21 évvel ezelőtt fejezte be saját akaratából egyoldalúan – melyet a mai napig sokan nem értünk –, és teljes visszavonultságban élt haláláig minden kapcsolattól elzárkózva. Nem iskolateremtő orvos volt, nem is a nyilvánosság előtt sokat szereplő egészségpolitikus. Az egészségügyi igazgatásnak, adminisztrációnak, fejlesztésnek, finanszírozásnak meghatározó szakembere volt a ’80-as és ’90-es években, melyhez hasonló kvalitású, gondolkodású szakemberre azóta is, főleg napjainkban is nagyon nagy szükség lenne. Ő nem egészségügyi közgazdász volt, hanem az egész egészségügyhöz értő, a rendszert ismerő egészségügyi gazdasági szakember.

Miskolcon született, iskoláit Nagykállóban végezte. Pályakezdőként, a 1960-as évek végén, gyógyító intézmény gyakornokaként tanulta az egészségügy pénzügyeit és működtetését, amikor még a tervalkuk és a bázisfinanszírozás jellemezte az ágazatot. Valamint az a rettenetes maradékelvű besorolás, ami azt jelentette, hogy annyi jut az egészségügyre, ami az állami költségvetés egyéb feladatainak teljesítése után megmarad. Mai gondjainkkal küszködve nehezen tudjuk elképzelni, hogy ezeknél is volt súlyosabb az egészségügy gazdasági helyzete. Pedig volt! De ez nem mentség a mai bajokra.

Dolgozott a nyíregyházi Tüdő Szanatóriumban revizorként, majd a budapesti Heim Pál Kórházban folytatta ugyanezen tevékenységét. A Pénzügyminisztériumban gyakornokként, majd revizorként tevékenykedett. A Pénzügyminisztériumból került a régi Egészségügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályára, amelyet Tarits Zoltán vezetett, ahol már zajlott a műhelymunka az egészségügy maradék elvű finanszírozásának megváltoztatására. Nem egyedül, hanem kiváló, akkor még fiatal közgazdászokkal, velük együttműködő orvosokkal. Számos próbálkozásuk közül kiemelkedett az 1985 -ben elindított „egységes pénzalap kísérlet” ami már a mai kórházi pénzgazdálkodás előfutárának tekinthető.

Ma már elképzelhetetlen, felfoghatatlan, hogy addig az egészségügy (és főleg a kórházak, rendelőintézetek) finanszírozása nem a teljesítmények alapján történt. A Tolna Megyei Kórház számítógép központja által végzett adatgyűjtés, majd az önállósodó GYÓGYINFOK lett a statisztikai alapja a ma is működő teljesítményfinanszírozási rendszernek.

Közben – anélkül hogy tudtuk volna – közeledett a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás. Dr. Csehák Judit vezette Egészségügyi Minisztériumban dr. Győrfi István államtitkársága alatt létrejött Egészségügyi Reform Titkárság, melynek tevékenységi körébe tartozott dr. Szepesi András, Dévai Zsuzsa, Perényi László és Partizer Károly előkészítésével az a forráscsere, amely az állami költségvetésről leválasztotta az egészségügyet finanszírozó Társadalombiztosítási Alapot. De ezt a gyakorlatban is be kellett vezetni, és a 3 év alatt felépülő Országos Egészségbiztosítási Pénztár adminisztrációját és kapcsolatrendszerét a közel 200 kórházzal, több száz rendelőintézettel és a több ezer alapellátási munkahellyel ki kellett alakítani. Ez nem egy laza politikai kapcsolat, hanem egy törvényesen, hitelesen felépített pénzügyi adminisztráció és elszámolási rendszer lett. 1992-től a háziorvosok, 1993-tól a szakellátást végző intézetek kezdték elszámolni a teljesítményüket (praxisfinanszírozás, HBCS, német pontrendszer), és nem omlott össze a rendszer. Akik ezt elvégezték, azok a magyar egészségügy leginkább névtelen hősei, akik között Partizer Károly vezető szerepet játszott már tanácsosi, majd főtanácsosi beosztásban. Dr. Botos József TB főigazgató idején az új rendszer eredménye volt, hogy a társadalombiztosítási alapok nyereségesek voltak 1993-ig. Ebben a soha többé elő nem forduló eredményben Partizer Károlynak elévülhetetlen érdemei voltak.

Néhány héttel ezelőtt a NEAK székházában egész napos konferencián emlékeztek meg a magyarországi egészségügyi teljesítményelvű finanszírozás bevezetésének 25. évfordulójáról. Megadták a tiszteletet az elődöknek, de az ott megjelent több száz szakemberből már csak néhányan voltunk tanúi a kezdeteknek, és említettük mások mellett Partizer Károly nevét.

Winston Churchill ide illő gondolataival búcsúzom. Ő mondta az „angliai csata” után az Alsóházban hogy nem volt még olyan eset a történelemben, hogy ilyen sokan köszönhettek ilyen sokat, ilyen kevés embernek. Ő néhány tucat vadászpilótára gondolt, akik megvédték a Britanniát a Luftwaffe támadásától és az inváziótól.

Én arra gondolok, hogy nagyon kevés jó szakemberen múlt, hogy 25-30 éven át működő egészségügyi finanszírozási rendszerünk lett, amelyik kibírta a sűrű politikai változások viharait, gyakori irányváltásait és beavatkozásait.

Partizer Károly személyében egy ilyen kollégától, melegszívű baráttól búcsúzunk, aki emellett puritán, becsületes, nagy tudású, elkötelezett emberként szolgálta hazáját és a magyar egészségügyet.

És sokan búcsúzunk a Baráttól, a Mestertől, a Mentortól, akiknek életpályájára meghatározó hatással volt, orvosokra, vezető orvosokra, professzorokra, gazdasági, pénzügyi szakemberekre. Partizer Károly a nagyszerű, kiemelkedő „szürke eminenciás” nemcsak az egészségügy rendszerének átalakításában, hanem sok ember életében pozitív nyomot hagyott.

Partizer Károly végső búcsújára 2018. június 14-én 10 órakor Gödön az „alsó” gödi temetőben kerül sor, 2131 Göd Nemeskéri út.

Isten Veled Karcsi, egyébként úgy is Velünk maradsz!

Dr. Repa Imre

(  forrás:weborvos.hu )